
A márciustól tartó, húsba maró változás komoly nyomokat hagyott bennem, rajtam. Maga az elhatározás, hogy másként fogom folytatni az életemet, pusztító hullámzásokat idézett elő. Szerető családom csodálatos támogatása megnyugtatott ugyan, de ott munkálkodott bennem, hogy mégis mi van, ha nem ez a jó döntés? Rengetegen hagyták el a pályát az új törvény miatt, ami minket, pedagógusokat - legalábbis amennyire látom- megtört. Fejfájás, hasi görcsök, néha-néha felbukkanó pánik tünetek és állandó bizonytalanság, szomorúság, düh, csalódottság és társai kísértek. Úgy éreztem, mintha válnánk. Hogy rossz már ez a házasság, több sebből vérzik, de mégiscsak a megszokott, mégiscsak az, amiben felnőttem, amiben dolgoztam, amiben otthonra találtam. Persze másféle munkákat is kipróbáltam, de mindig a katedrán kötöttem ki, mert így volt rendjén. És a rend felborult. Eltűnt. Megsemmisült, és vele egy kicsit talán én is.
A nyáron rengeteget dolgoztam azon, hogy hogyan lépjek tovább, és erről írtam is nektek korábban, úgyhogy most folytatom.
A balatoni mese után újra hoztam egy jóga nidra gyakorlást, szintén a vízre hangolódva.
Ez a jóga nidra gyakorlás egy kellemes fél órában segíthet neked abban, hogy megértsd az érzelmeid természetes hullámzását, hogy könnyebben el tudd fogadni az élet örök részeként a változást, és közben a pihentető relaxáció lehetővé teszi számodra a belső csendet, hacsak el nem alszol közben.

Ez esetben bátran kezdd másnap újra!

Ha semmi ilyen hókusz-pókuszban nem hiszel, és nem próbáltad még a jóga nidrát, akkor is adj neki egy esélyt, már csak azért is, mert jobban fogsz aludni. Vagy azért, mert annyira monoton a hangom, hogy kidőlsz, vagy mégis bebizonyosodik, hogy a relaxáció működik.
Tegyél egy próbát! 
Augusztus közepén Tiszaújvárosban tartottunk egy baba-mama foglalkozást, ami nagyon pozitív élményt jelentett nekünk. Bár a korosztály nagyon vegyes volt, örültem a lehetőségnek, hogy egy kicsit az idegrendszeri érésről, a mozgás, játék és mese fontosságáról tudtunk beszélgetni. Barnus, Regő és Alma segítőkként elkísértek, és igazán ügyesen feltalálták magukat a szerepükben.
Ez a hét egyéb izgalmakat is hozott: végre meghoztam egy fontos döntést, és bár egyelőre csak másodállásban, de elkezdtem a vállalkozói életet.

Igen-igen, őszülni is elkezdtem. Persze nem most, hanem évekkel ezelőtt, de mostanra egészen belefáradtan a hajfestésbe, noha növényi termékeket használtam, az időmet nagyon elkezdtem sajnálni erre, a fiúk pedig azt mondták, hogy teljesen felesleges festetnem. Hittem nekik. Hiszen ez a természetes. Ez a testem most. Így talán még hitelesebb. Félreértés ne essék, ezt mindenki maga dönti el :) Azóta már még sokkal őszebb lettem, mert öt hónapja hagyom élni, ahogy szeretne.
Az augusztus huszadiki hétvégén pedig végre meglátogattuk a tesómékat Szatmárnémetiben. Nagyon lélekemelő hétvégét volt szerencsénk eltölteni a Partiumi Napokon, ahol a Boldog Scheffler János Központ által meghívott Pásztohy Panka mesélt nekünk. Alma így Panka előadásában is meghallgathatta Pitypang néhány történetét. Fantasztikusan éreztük magunkat nemcsak itt, hanem az egész rendezvényen. Olyan összetartozás, szeretet vett körül bennünket, amit már régen tapasztaltunk. Kellenek az ilyen örömök


Móci éppen a rendezvény előtti hetekben fedezte fel Pitypang történeteit, úgyhogy különösen nagy sikert aratott nála ez a móka. Már csak azért is, mert mi is találtunk egy újabb megmentésre váró kutyuskát, akit negyedikként befogadtunk. Ő lett Pihe, aki azóta már igazi családtag. Sokáig nagyon félt, valószínűleg bántották, de most már ide tartozik, és biztonságban van.
Igaz, nekem már megkezdődött a suli, de immár csak óraadóként, azért szakítottunk időt egy nagy könyvtárazásra is. Ez mindenkinek nyugalommal tölti el a lelkét, hosszú ideig csak olvastunk és válogattunk. Ilyenkor általában negyven könyvvel indulunk meg, hogy tényleg legyen mit olvasni, tanulmányozni, nézegetni- ki mit szeretne. Ez alkalommal viszont a könyvtárba lépve az a csodás látvány fogadott, hogy Hámori történet ki volt állítva az ajánlóban. :) Örültünk.
A nyár végi forróságot pedig egy
hűsítő mesével zártuk, hogy aztán belevethessük magunkat a szeptemberbe, az iskolakezdésbe, egy új kezdetbe.
Ha még nem tetted, akkor mindenképpen hallgasd meg!
Hamarosan pedig jövök, és folytatom, mert szuper híreim vannak, de az már a szeptemberi beszámolónk része lesz! :)